Az egri református templom orgonája

Az egri református templom orgonája

 

 

Az egri reformátusoknak már 1867-ben volt orgonájuk a mai Kálvin-házban: Váradi Sándor ároktői orgonaépítő 200 osztrák forintért négyregiszteres orgonát készít az imaház részére: „egy minden részében új, nem törött négy oktávájú, s négy mutációs” orgona készítését vállalta a mester. Változatok: princ 2 láb, oktáv 1 láb czinből, flauta minor 4 láb, flauta major 8 láb fából. (Bárdos Kornél: EGER zenéje 1687-1887 AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST 1987 175-176. oldal). A hangszer további sorsa sajnos ismeretlen.

Az egri református templom orgonáját a Rieger orgonagyár készítette 1930-ban. Az orgona 2 manuálos, pedálos, pneumatikus rendszerű , 21 változatú. (Op. 2459). A levegőellátást elektromos ventillátor (3 fázisú csúszócsapágyas motor) biztosítja, de áramszünet esetén a hangszer lábbal is fújtatható.

            A pedálmű kúpszelepes, a manuálok eredetileg tasniládásak voltak. A kúpszelepes rendszer előnye a tasniládással szemben, hogy míg a tasniládában lévő membránokhoz és szelepekhez csak az összes síp kiszedése után felülről lehet hozzáférni, (ezért néhány hibás hang miatt nemigen javították a hangszert), addig a kúpszelepek a sípok kiszedése nélkül, alulról, a konduktlécek lecsavarozása után javíthatók Ezáltal a hibák javítása egyszerűbb, olcsóbb, mert a sípokat nem kell minden javításkor kiszedni, majd javítás után újra hangolni. Ezért döntöttünk 2011-ben a már nagyon aktuális javításkor arról, hogy a manuálokat is kúpszelepesre alakíttatjuk át. Igaz, hogy az átalakítás jóval drágább volt, mint a javítás lett volna, ezért csak az I.manuál készült el egyenlőre, de így legalább a pedál és az I. manuál mindig jó karban tartható kis ráfordításokkal. Amint 1-2 hang nem szól, azonnal elvégezhető a javítás néhány óra alatt. Természetesen a II. manuál átalakítását is minél előbb el kell végeztetni, hogy az egész hangszer teljes szépségében szólalhasson meg. (A II. manuál jelenleg nem használható – így az orgona sípjainak csak kb. a fele szól - de a gyülekezeti éneklés kisérése így is magas színvonalon lehetséges).

Az I. manuált 2011-ben Keve József orgonaépítő mester kúpszelepesre alakította át. Az új kúpszelepes szélláda a mester budapesti műhelyében több hónapos munkával készült el, majd a helyszínre szállítás után beépítették az orgonába. Berakták a sípokat, majd intonálás és hangolás után használhattuk újra orgonánkat. Egy év elteltével a hangolást újra elvégezték, amikor az új alkatrészek a használat miatt összekoptak.

Az orgona sípjainak száma: 1426 db, ebből fasíp:86, fém síp:1340 A legnagyobb síp hossza 6 méter körüli, a legkisebb néhány centiméteres.

 

Az orgona disszpozíciója:

 


I. MANUÁL

 (C-a3 , 58 hang, 522 síp)

 

 

 Föd. pommer 16 ’

 Principal 8 ’

 Bourdon 8 ’

 Gamba 8 ’

 Olasz princ 4 ’

 Mixtura 4 soros 2 2/3 ’

 

 

II. MANUÁL

(C-a3 , 58hang, 754 síp,

 redőnyszekrényben, jelenleg nem szól)

 

Qintatőn 16 ’

Principál 8 ’

Csöves fuvola 8 ’

Salicional 8 ’

Voix celestis 8 ’

Nyitott éji kürt 4 ’

Nasat 2 2/3 ’

Haránt fuvola 2 ’

Acuta 4 soros

Krünhorn 8 ’ (nyelvsípok)

 

PEDÁL

 (C-f1 , 30 hang, 150 síp)

Subbas 16 ’

Principalbass 16 ’

Oktávbas 8 ’

Korálbass 4 ’

Éji kürt 2 ’

 


Játéktechnikai segítők:

 

Kézzel működtethető:

  • Man Kop I-II
  • Tremoló (II.manuál)
  • Szabad kombináció (minden regiszterkapcsoló felett) 
  • Szab komb 
  • Pléno
  • Tutti
  • Kiváltó


 Lábbal működtethető:

  • Redőny (II. manuál) 
  • Hengerkrescsendó ( Iés II manuál regisztereit kapcsolja hangerősség szerint)
  • Ped Kop I
  • Ped Kop II
  • Sub Okt I-II
  • Sup Okt I-II
  • Kézi reg. el 
  • Henger el
  • Pleno
  • Tutti

 

 

Jelentősebb javítások:         

1974. Cseh István          1989. Ferencz József          2011. Keve József

 

 


 

 

Képek a 2011 évi átalakításról:

 


 

A szétbontott orgona a szélláda kiszerelése után

( balra a II.manuál sípjait burkoló redőnymű, jobbra a pedálmű sípjai látszanak)

 

 

 

 


 

Az új, kúpszelepes szélláda beszerelés előtt

a templom utolsó padjának támasztva

 

 

 


A felújított és új síptőkék

(beszerelés utána lyukakba kerülnek a sípok)

 

 

 

 

A szélláda üres helye (hátul a pedálmü sípjai)

 

 

 

 

 

A beépített szélládához a létra támaszkodik

(balra Keve József mester)

 

 

 

orgona felúj 007

 A konduktlécek (ezek levételével lehet hozzáférni a sípok

kiszedése nélkül a membránokhoz és a kúpszelepekhez)

 

 

 

orgona felúj 012

 A síptőkék visszaszerelése

 

 

 

 

orgona felúj 013

 A kiszedett sípok egy része a felső karzaton

(fa és fém sípok)

 

 

 

orgona felúj 025

 Intonálás

 

 

 

orgona felúj 026

 Hangolás

 

 

 

ref,orgona 012

 A játszóasztal és a pedál

 

 

 

ref,orgona 002

A felújított orgona

 

 Ferencz József presbiter összeállítása

A Kálvin Ház története

 

AKTUÁLIS PROGRAMOK A KÁLVIN HÁZBAN

 

Az Eger belvárosában, az Eger-patak partján (Markhot Ferenc utca 2.; hrsz.: 5070) álló Kálvin-ház (korábban: Herner-ház) a város protestáns kulturális életének központja, ahhoz kapcsolódó intézményeinek székháza.

 

 

 

Az utca és a patak vonalára épített, csatlakozó beépítésű, U alaprajzú, egyemeletes barokk épület műemlék. Alaprajza egytraktusos, oldalfolyosós. A sarkok ferdén levágottak, a zárt erkély a sarkok emeletén kihasasodik. A földszinti helyiségek boltozatosak, az emeletiek síkfödémesek. A Markhot Ferenc utca felőli sarkán kis torony magasodik.

Első névadója Herner Ferenc volt, az egri püspök serfőzője, később a város főbírája. Ő 1725-ben szerezte meg a telket, és arra néhány éven belül földszintes házat építtetett. Az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt. Az emeletet még a 18. században építették rá, a tornyot pedig a 19. század második felében (valószínűleg 1862 után).

A török kiűzése után a város korábban virágzó protestáns közössége nem szerveződött újjá; a püspöki székvárosba szinte csak katolikusok települtek be. A protestáns közösség a környező falvakban buzgólkodó lelkipásztorok térítő munkájának eredményeként 1862-re erősödött meg annyira anyagilag, hogy megvehesse az akkor még Herner-háznak nevezett épületet. 1866-tól itt tartották istentiszteleteiket (bár saját lelkészük még nem volt) és a külön a leányoknak, az asszonyoknak, illetve a férfiaknak szervezett összejöveteleiket. Az épületet egyre több kulturális célra hasznosították: a nőegylet kezdeményezésére elemi iskolát nyitottak; énekkart szerveztek; diák színjátszó kört alakítottak; rendszeresen neves előadókat hívtak meg. Miután 1930-ban felépült a református templom, a parókiát pedig egy örökölt belvárosi ingatlanba költöztették, a Herner-ház egyértelműen protestáns kulturális központtá vált.

 

Az épületet 1946-ban államosították, és lakóházzá alakították vissza. A református egyházközség csak egy 40 m²-es lakrészt bérelhetett, abban alakították meg a protestáns értelmiségieket összefogó Egri Károli Egyesületet és az egri cserkészcsapatot.

 

A házat a rendszerváltás és az egyházak kárpótlásáról rendelkező törvény elfogadása után hét éves pereskedéssel, 1997-ben kaptuk vissza. Az épületet felújítottuk; egyebek közt egy 120 fő befogadására alkalmas termet alakítottunk ki.

Forrás: wikipedia

 

AKTUÁLIS PROGRAMOK A KÁLVIN HÁZBAN

Eger a magyarországi katolicizmus fellegváraként írta be magát a hazai történelembe. A reformáció századában azonban a vár birtokosai és kapitányai közül többen az új hit védelmezőivé váltak.

 

A város a török felett aratott 1552-es győzelem után rövid ideig a XVI. századi magyar reformáció egyik központjává vált. Érvényesült a korai ellenreformáció hatása, emellett a protestáns hitviták formálták a vár, a város és környéke lakóinak felekezeti hovatartozását érintő döntését. Végül a helvét, kálvinista református irány bizonyult a legerősebbnek. 

 

1562-ben hitük igazát, bibliai alapvetését védve az egriek felterjesztik a királyhoz Méliusz hitvallását, melyet Debrecen-Egervölgyi hitvallásként tartanak számon. A reformáció egri kibontakozásának azonban gátat vetett az újabb török ostrom. 1596-tol egészen 1687-ig Eger elveszett a magyarság és a keresztyénség számára.

 

A török uralom alól felszabadult városban az ellenreformációs lelkület nem tette lehetővé a protestánsok letelepedését, gyülekezetté formálódását. 1860-tól megnövekedett az Egerben élő protestánsok száma, akik egy lakóházat vásároltak istentiszteleti célra a város közepén. Imateremnek, lelkészlakásnak és elemi iskolának adott helyet a napjainkban Kálvin Házként ismert épület, melyet közel fél évszázadig tartó államosítás után 1997-ben vehetett újra birtokába a gyülekezet.

 

Templomunkról

 

Az egri reformátusok első temploma 1930-ban készült el, neobarokk stílusban melyet egy évtizedig közösen használtak istentiszteleteik megtartására az evangélikusokkal és unitáriusokkal.

 

A templom szépen illeszkedik az egri barokk épületek sorába, egyike hazánk legszebb református templomainak.  

 

 

 

Az oromfalára helyezett relief az egyházközség régi pecsétnyomójának emblémáit (szív, hor-gony, kereszt) jeleníti meg. A torony a két harang mellett mechanikus óraszerkezetnek is helyet ad. A 2 manuálos orgonát a Rieger cég készítette. 

 

A két karzatos 400 ülőhelyes templom padozata, Úrasztala és szószéke helybeli mesterek munkája. A templomot használó, egykor szórványként számontartott egri gyülekezet napjainkban az egervölgyi református egyházmegye legnagyobb eklézsiája.

TOVÁBBI FÉNYKÉPEK