Az egri református templom orgonája
- Details
- Category: Történelem
- Published on Tuesday, 19 November 2013 17:56
- Written by petgab
- Hits: 5098
Az egri református templom orgonája
Az egri reformátusoknak már 1867-ben volt orgonájuk a mai Kálvin-házban: Váradi Sándor ároktői orgonaépítő 200 osztrák forintért négyregiszteres orgonát készít az imaház részére: „egy minden részében új, nem törött négy oktávájú, s négy mutációs” orgona készítését vállalta a mester. Változatok: princ 2 láb, oktáv 1 láb czinből, flauta minor 4 láb, flauta major 8 láb fából. (Bárdos Kornél: EGER zenéje 1687-1887 AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST 1987 175-176. oldal). A hangszer további sorsa sajnos ismeretlen.
Az egri református templom orgonáját a Rieger orgonagyár készítette 1930-ban. Az orgona 2 manuálos, pedálos, pneumatikus rendszerű , 21 változatú. (Op. 2459). A levegőellátást elektromos ventillátor (3 fázisú csúszócsapágyas motor) biztosítja, de áramszünet esetén a hangszer lábbal is fújtatható.
A pedálmű kúpszelepes, a manuálok eredetileg tasniládásak voltak. A kúpszelepes rendszer előnye a tasniládással szemben, hogy míg a tasniládában lévő membránokhoz és szelepekhez csak az összes síp kiszedése után felülről lehet hozzáférni, (ezért néhány hibás hang miatt nemigen javították a hangszert), addig a kúpszelepek a sípok kiszedése nélkül, alulról, a konduktlécek lecsavarozása után javíthatók Ezáltal a hibák javítása egyszerűbb, olcsóbb, mert a sípokat nem kell minden javításkor kiszedni, majd javítás után újra hangolni. Ezért döntöttünk 2011-ben a már nagyon aktuális javításkor arról, hogy a manuálokat is kúpszelepesre alakíttatjuk át. Igaz, hogy az átalakítás jóval drágább volt, mint a javítás lett volna, ezért csak az I.manuál készült el egyenlőre, de így legalább a pedál és az I. manuál mindig jó karban tartható kis ráfordításokkal. Amint 1-2 hang nem szól, azonnal elvégezhető a javítás néhány óra alatt. Természetesen a II. manuál átalakítását is minél előbb el kell végeztetni, hogy az egész hangszer teljes szépségében szólalhasson meg. (A II. manuál jelenleg nem használható – így az orgona sípjainak csak kb. a fele szól - de a gyülekezeti éneklés kisérése így is magas színvonalon lehetséges).
Az I. manuált 2011-ben Keve József orgonaépítő mester kúpszelepesre alakította át. Az új kúpszelepes szélláda a mester budapesti műhelyében több hónapos munkával készült el, majd a helyszínre szállítás után beépítették az orgonába. Berakták a sípokat, majd intonálás és hangolás után használhattuk újra orgonánkat. Egy év elteltével a hangolást újra elvégezték, amikor az új alkatrészek a használat miatt összekoptak.
Az orgona sípjainak száma: 1426 db, ebből fasíp:86, fém síp:1340 A legnagyobb síp hossza 6 méter körüli, a legkisebb néhány centiméteres.
Az orgona disszpozíciója:
I. MANUÁL
(C-a3 , 58 hang, 522 síp)
Föd. pommer 16 ’
Principal 8 ’
Bourdon 8 ’
Gamba 8 ’
Olasz princ 4 ’
Mixtura 4 soros 2 2/3 ’
II. MANUÁL
(C-a3 , 58hang, 754 síp,
redőnyszekrényben, jelenleg nem szól)
Qintatőn 16 ’
Principál 8 ’
Csöves fuvola 8 ’
Salicional 8 ’
Voix celestis 8 ’
Nyitott éji kürt 4 ’
Nasat 2 2/3 ’
Haránt fuvola 2 ’
Acuta 4 soros
Krünhorn 8 ’ (nyelvsípok)
PEDÁL
(C-f1 , 30 hang, 150 síp)
Subbas 16 ’
Principalbass 16 ’
Oktávbas 8 ’
Korálbass 4 ’
Éji kürt 2 ’
Játéktechnikai segítők:
Kézzel működtethető:
- Man Kop I-II
- Tremoló (II.manuál)
- Szabad kombináció (minden regiszterkapcsoló felett)
- Szab komb
- Pléno
- Tutti
- Kiváltó
Lábbal működtethető:
- Redőny (II. manuál)
- Hengerkrescsendó ( Iés II manuál regisztereit kapcsolja hangerősség szerint)
- Ped Kop I
- Ped Kop II
- Sub Okt I-II
- Sup Okt I-II
- Kézi reg. el
- Henger el
- Pleno
- Tutti
Jelentősebb javítások:
1974. Cseh István 1989. Ferencz József 2011. Keve József
Képek a 2011 évi átalakításról:
A szétbontott orgona a szélláda kiszerelése után
( balra a II.manuál sípjait burkoló redőnymű, jobbra a pedálmű sípjai látszanak)
Az új, kúpszelepes szélláda beszerelés előtt
a templom utolsó padjának támasztva
A felújított és új síptőkék
(beszerelés utána lyukakba kerülnek a sípok)
A szélláda üres helye (hátul a pedálmü sípjai)
A beépített szélládához a létra támaszkodik
(balra Keve József mester)
A konduktlécek (ezek levételével lehet hozzáférni a sípok
kiszedése nélkül a membránokhoz és a kúpszelepekhez)
A síptőkék visszaszerelése
A kiszedett sípok egy része a felső karzaton
(fa és fém sípok)
Intonálás
Hangolás
A játszóasztal és a pedál
A felújított orgona
Ferencz József presbiter összeállítása
A Kálvin Ház története
- Details
- Category: Történelem
- Published on Monday, 08 April 2013 10:23
- Written by petgab
- Hits: 5651
AKTUÁLIS PROGRAMOK A KÁLVIN HÁZBAN
Az Eger belvárosában, az Eger-patak partján (Markhot Ferenc utca 2.; hrsz.: 5070) álló Kálvin-ház (korábban: Herner-ház) a város protestáns kulturális életének központja, ahhoz kapcsolódó intézményeinek székháza.
Az utca és a patak vonalára épített, csatlakozó beépítésű, U alaprajzú, egyemeletes barokk épület műemlék. Alaprajza egytraktusos, oldalfolyosós. A sarkok ferdén levágottak, a zárt erkély a sarkok emeletén kihasasodik. A földszinti helyiségek boltozatosak, az emeletiek síkfödémesek. A Markhot Ferenc utca felőli sarkán kis torony magasodik.
Első névadója Herner Ferenc volt, az egri püspök serfőzője, később a város főbírája. Ő 1725-ben szerezte meg a telket, és arra néhány éven belül földszintes házat építtetett. Az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt. Az emeletet még a 18. században építették rá, a tornyot pedig a 19. század második felében (valószínűleg 1862 után).
A török kiűzése után a város korábban virágzó protestáns közössége nem szerveződött újjá; a püspöki székvárosba szinte csak katolikusok települtek be. A protestáns közösség a környező falvakban buzgólkodó lelkipásztorok térítő munkájának eredményeként 1862-re erősödött meg annyira anyagilag, hogy megvehesse az akkor még Herner-háznak nevezett épületet. 1866-tól itt tartották istentiszteleteiket (bár saját lelkészük még nem volt) és a külön a leányoknak, az asszonyoknak, illetve a férfiaknak szervezett összejöveteleiket. Az épületet egyre több kulturális célra hasznosították: a nőegylet kezdeményezésére elemi iskolát nyitottak; énekkart szerveztek; diák színjátszó kört alakítottak; rendszeresen neves előadókat hívtak meg. Miután 1930-ban felépült a református templom, a parókiát pedig egy örökölt belvárosi ingatlanba költöztették, a Herner-ház egyértelműen protestáns kulturális központtá vált.
Az épületet 1946-ban államosították, és lakóházzá alakították vissza. A református egyházközség csak egy 40 m²-es lakrészt bérelhetett, abban alakították meg a protestáns értelmiségieket összefogó Egri Károli Egyesületet és az egri cserkészcsapatot.
A házat a rendszerváltás és az egyházak kárpótlásáról rendelkező törvény elfogadása után hét éves pereskedéssel, 1997-ben kaptuk vissza. Az épületet felújítottuk; egyebek közt egy 120 fő befogadására alkalmas termet alakítottunk ki.
Forrás: wikipedia
Eger a magyarországi katolicizmus fellegváraként írta be magát a hazai történelembe. A reformáció századában azonban a vár birtokosai és kapitányai közül többen az új hit védelmezőivé váltak.
A város a török felett aratott 1552-es győzelem után rövid ideig a XVI. századi magyar reformáció egyik központjává vált. Érvényesült a korai ellenreformáció hatása, emellett a protestáns hitviták formálták a vár, a város és környéke lakóinak felekezeti hovatartozását érintő döntését. Végül a helvét, kálvinista református irány bizonyult a legerősebbnek.
1562-ben hitük igazát, bibliai alapvetését védve az egriek felterjesztik a királyhoz Méliusz hitvallását, melyet Debrecen-Egervölgyi hitvallásként tartanak számon. A reformáció egri kibontakozásának azonban gátat vetett az újabb török ostrom. 1596-tol egészen 1687-ig Eger elveszett a magyarság és a keresztyénség számára.
A török uralom alól felszabadult városban az ellenreformációs lelkület nem tette lehetővé a protestánsok letelepedését, gyülekezetté formálódását. 1860-tól megnövekedett az Egerben élő protestánsok száma, akik egy lakóházat vásároltak istentiszteleti célra a város közepén. Imateremnek, lelkészlakásnak és elemi iskolának adott helyet a napjainkban Kálvin Házként ismert épület, melyet közel fél évszázadig tartó államosítás után 1997-ben vehetett újra birtokába a gyülekezet.
Templomunkról
- Details
- Category: Történelem
- Published on Monday, 08 April 2013 10:21
- Written by petgab
- Hits: 5889
Az egri reformátusok első temploma 1930-ban készült el, neobarokk stílusban melyet egy évtizedig közösen használtak istentiszteleteik megtartására az evangélikusokkal és unitáriusokkal.
A templom szépen illeszkedik az egri barokk épületek sorába, egyike hazánk legszebb református templomainak.
Az oromfalára helyezett relief az egyházközség régi pecsétnyomójának emblémáit (szív, hor-gony, kereszt) jeleníti meg. A torony a két harang mellett mechanikus óraszerkezetnek is helyet ad. A 2 manuálos orgonát a Rieger cég készítette.
A két karzatos 400 ülőhelyes templom padozata, Úrasztala és szószéke helybeli mesterek munkája. A templomot használó, egykor szórványként számontartott egri gyülekezet napjainkban az egervölgyi református egyházmegye legnagyobb eklézsiája.